Földes Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete nevében tisztelettel meghívjuk FÖLDES NAPJA alkalmából megrendezésre kerülő ünnepségünkre
2017. április 12. (szerda) 16.00 óra
Ünnepi Képviselő-testületi ülés a Polgármesteri Hivatal emeleti dísztermében
- Köszöntőt mond Jeneiné Dr. Egri Izabella polgármester
- Testvértelepülési megállapodás aláírása a lengyel Gościeradów településsel
- Földes Községért Emlékérem és Kállay László díj átadása
- Földes Napja tiszteletére megrendezett versenyek, vetélkedők díjainak átadása
18.00 óra
A kiáltó szó zenés irodalmi műsor
a 8KOR Színház előadásában az Árpád Mozi színháztermében
2017. április 14. (péntek) 18.00 óra
Passiós Orgonazenés Istentisztelet a Földesi Református Templomban

Megszépül minden, hogyha szeretik... ez a Mécs László idézet a mottója a Debrecenben 2017 április 3-tól 9-ig tartó Méltóság Hete c. programnak, melyet a Debreceni Hospice Ház Alapítvány rendez. Az esemény szakmai nappal kezdődik április 3-án a Kenézy Gyula Kórházban, délután ötkor Csutka István színművész előadását láthatják a Méliusz Juhász Péter Megyei Könyvtárban. Április 4-én az Irodalmi délutánon Petőfi János vitézét mutatják be az Ady Gimnázioum diákjai a Svetits Gimnáziumban és ezen a napon vetítik a Kék c. című filmet az Apolló Moziban. Április 5-én John Lennon emlékkoncert a Lovardában, 6-án Jubileumi nárcisz futófesztivál a Nagyerdei Stadionnál, este Tűnt mezők fölött címmel irodalmi est a Csokonai Színházban. Április 7-én a "Megszépül minden, hogyha szeretik" című irodalmi pályázat eredményhírdetése a Méliusz Juhász Péter Megyei Könyvtárban, délután a Tiszta szívvel című film vetítése az Apolló Moziban. Április 8-án Méltóság tárlat a Fórumban, ahol Derencsényi István fotóit láthatják az érdeklődők, április 9-én vasárnap a Nagyváradi Szigligeti Színház Társulatának előadásában a Rút kiskacsa c. bábjátékot a Vojtina Bábszínházban.(forrás:debrecenihospicehaz.hu)

Hajszoljuk az álmainkat, közben többször kicsit meghalunk!!! Mit éreznek az anyák amikor a gyermekük a saját álmaikat valósítják meg? Öröm, sóhaj, meglepetés és aggodalom kéz a kézben! Sorolhatnám a párosításokat, de inkább saját történetemet írom le nektek. Pár nappal ezelőtt ismét születésnapra készültem. Az anyukám 78 éves lett. Mindenkit beavattam aki fontos volt, csak ő előtte volt titok, hogy haza utazom. Mikor végeztem a munkával,repülőre ültem és 5 óra múlva, már újra Püspökladányban voltam. Közben a szokott időben persze telefonon beszéltünk, hisz a napi telefonálások az egyik kapcsolat az otthoniakkal. A gyerekek már vártak az állomáson, elmondták, semmit se sejt mama.
Izgatottan léptem a lakásba. Megjöttem, én is megjöttem és én is megjöttem, mondtuk egymás után. Anyu kiugrott az ágyból, fiatalosan, mint aki nem is dolgozta végig a napot. Megszólalni is alig tudott, csak annyit "hát te???" Jöttem, mert jönni akartam, mondtam. Mert tudom, hogy várt, de azt is tudom, hogy az álmaimat támogatja. Azt tudta, hogy júliusban hazamegyek, meg se fordult a fejében,  hogy az ő szülinapjára hazautazok. Ezt egy évvel ezelőtt is eljátszottam, talán most nagyobb volt az öröm. Számolja a napokat amik lassan peregnek, de nyeli a könnyeit, mikor az unokák nem látják. Most ő az aki egy személyben a nagymama az anya, aki összetartja a családot azért,,hogy a saját gyereke az álmait megvalósítsa. Mikor ő volt fiatal, neki is sokat segített a nagyi, mert ő is a fővárosban találta meg a boldogságot. Az ő szüleit az 1956-os forradalom idején hazarendelték Budapestről, így ő nem disszidált, mint sok munkatársa. Talán én sem jövök ki külföldre dolgozni, ha otthon találtam volna olyan munkát ahol a 3 gyermekemet, tisztességesen el tudtam volna indítani az életben. Azt sem mondta, menjek, de azt se hogy maradjak, mindenben támogatott. A szemében ott a fájdalom, de ott a büszkeség is, mert az ő álmát is megvalósítom azzal, hogy új életet mertem kezdeni, távol a szülői háztól,a barátoktól. A szülinapi ebédnél ültünk az asztalnál, de akkor már tudtuk, hogy ez lesz talán az utolsó közös ebédünk így együtt. Nem, nem beteg az anyukám, csak a szíve talán még hevesebben ver, mert az unokája és a barátnője megteszi aztm amit ő 56-ban nem tett meg. A gondolataink is messze járnak, ott ülünk az asztalnál, vibrál a levegő, anyu félt engem és az unokáját, én féltem a gyerekemet és barátnőjét és az itthon maradottakat. Biztatjuk egymást, nekem sikerült, nekik sikerülni kell. Amiben tudtunk, segítettük őket a nagy utazás előtt. Hosszú az éjszaka, a búcsúzkodás most még nehezebb, anyunak könnyes a szeme, de most nem látom azt a tüzet amit akkor érzékelek mikor egyedül indulok vissza. A repülőtéren még egy utolsó ölelés a fiatalokkal és mikor már nem látják, nálam is eltörik a mécses. Most értettem meg, hogy mit érez az akinek a közeli hozzátartozója új életet kezd az ismeretlenben. Várom a terminálban mikor száll fel a gép. Az ablaküveghez tapadok. Lassan gurul a kifutó pályán a hatalmas gépmadár, remeg a kezemben a kamera, az érzés leírhatatlan, öröm, mert boldogulnak, bánat, mert nem tudom megölelni, büszkeség, mert bízok bennük meg tudják csinálni. Fojtogat a sírás, de forog a kamera, nem most nem sírhatok. Lassan emelkedik a gép, a felhőkig kísérem a szememmel, jó utat kívánok és szerencsés landolást. Az én gépem késik, sztrájkolnak Berlinben. Magamba zuhanok a gondolataimmal. Egy óra, majd még egy óra késés, mint ha valaki azt sugallná, forduljak vissza, nekem itt a hazám.
Nem, nem tehetem, nem adhatom fel az álmaimat!!!! Végre indulok én is a repülőhöz. Felszállás majd landolás és végre megérkezés. Már Brémában voltam, vártam a bűvös sms.-t. Megérkeztek, kicsit kalandosan, de a tett helyen vannak. Megkönnyebbülés, az első lépésen túl vannak. A napi aggódás ami akkor is ott volt mikor otthon laktak, de ez most más. Új élet az új világban. Családok szakadnak szét, mert nem tudnak és nem is akarnak taposni egy jobb állás reményében. Inkább az ismeretlen, a százszor elképzelt álom marad. Igen aki mer nagyot álmodni és nem hagyja magát befolyásolni az boldogul. Örülök, hogy engem is támogattak és én is segítettem a gyermekemnek. Áldozatokat kell hozni, és vállalni a felelősséget. Meghoztam egy döntést, aminek az egyetlen hiteles, megítélője én vagyok; csak én tudom, hogy ez valóban megérte-e. (Írta: Mészáros Imréné, Jutka)

A karcagi Györffy István Nagykun Múzeumban 2017 március 22-én szerdán 16:00-kor Torok Sándor festőművész emlékkiállítása nyílik. A tárlatot megnyitja: Prokai Gábor művészettörténész

2017. március 18-án, 18:00–tól az Ifjúsági Házban (Debrecen,Simonffy utca 21.) Amatőr zenészek fognak össze minden évben egy jótékonysági koncert keretén belül. A koncerten megjelenéssel és adományoddal támogatod a céljaikat. A koncert teljes bevételét, a Koraszülött és Gyermek Intenzív Ellátásáért a DOTE Gyermekklinikán Alapítványnak ajánlják fel. A koncerten jó állapotú, játékokat is gyűjtenek majd, hogy azzal is mosolyt csaljanak pár gyermek arcára, amit egy debreceni óvodának vagy ellátó intézménynek szeretnék továbbítani.
A koncert tervezett műsora:
1. 19:00 - 19:30 Yulius25
2. 19:40 - 20:10 L E D
3. 20:20 - 20:50 Sound Garage
4. 21:00 - 21:30 Buggz Bunny
5. 21:40 - 22:10 Kovács Tamás Band
6. 22:20 - 22:50 MAG
7. 23:00 - 23:30 Monster in Me

Nem mindig van nekem jó kedvem. Sokszor elszontyolodom, 2016 év végén és 2017 elején többször is beteg voltam testileg-lelkileg. Ilyenkor az uram mindig vígasztal, ne keseregjek, mert nincs semmi baj, majd kilábalunk a rosszból, csak ne izguljak. Én is kerestem azt a tevékenységet, amiben megkapaszkodhatok, ami erőt adhat a továbblépéshez. Aztán megtaláltam! Egyik szombati napon a facebbokon megjelent Szabó Edit (volt gimnáziumi osztálytársam) egy bejegyzése:
" Akinek palacsinta sütés közben eszébejut, hogy
A réten rákot rág a róka,
hogy vörös farka reng belé,
a Rába-parton reggel óta
rohan egy őrült Győr felé,
rikolt a révész, heherészve
csap rossz ricsajt a parti réce,
röhög a piktor – mit tehet?
Fest szürrealista képeket. -  az bizonyára Veritas tag volt." Sokan reagáltak erre. És gondoltam: Ez az! Találkozzunk a hajdani Veritas tagokkal! Olyan sok szép élményünk volt, ott tanultam meg a szép magyar beszédet, ott találtam igaz, máig tartó barátságra és még annyi mindenre, amit azóta én már el is felejtettem. Belevetettem magam a szervezésbe, közben fotókat, régi dokumentumokat is gyűjtöttem, amikből egy diasort állítottam össze, azzal a nem titkolt szándékkal, hogy majd ezt a találkozón levetítjük. Névsort írtam, aztán leveleztem, beszélgettem, telefonáltam. Olyan jó volt feleleveníteni a régi dolgokat! Már nem is éreztem, hogy nekem milyen rossz napjaim voltak. Bizonyára mindenkinek vannak, de jobb ezeket elengedni és valami új utat keresni, mégha az a múltba visz is vissza. A facebook segítségével több embert is megtaláltunk. Úton-útfélen megállítottak, érdeklődtek, tanácsot adtak, hogy kihez fordulhatok, ki tud az illetőről. A találkozó nagyon jól sikerült. Eljöttek Budapestről, Tiszapüspökiből, kaptam e-mailt Ausztráliából, Tatabányáról, Debrecenből, Egerszalókról, Szekszárdról, Pécsről, Szentendréről. Tervezem a folytatást, mert még csak most kezdődik az igazi emlékezés! (Írta:Csontos Gabriella, a fotókat Gombos Imre készítette)

Az idősek memóriája egyre jobban működik, ha a régmúltról kérdezzük őket. A fiatalok életvitelükből adódóan nem tudnak a múltba révedni. A nagymamák, nagypapák viszont emlékezhetnek és tovább is adhatják emlékeiket a következő generáció számára.
PÜSPÖKLADÁNY EMLÉKKÉPEI NAGYSZÜLEINK SZEMÉVEL
A Karacs Ferenc Múzeum Tagintézmény pályázatot hirdet szép korúak számára. Pályázni lehet rajzzal, prózával, verssel maximum négy -A/4-es oldal- terjedelemben. A pályázaton püspökladányi illetőségű, vagy onnan elszármazott 62. életévét betöltött nyugdíjas személy vehet részt. Beadási határidő: 2017. április 30. A pályázatokat jeligésen, zárt borítékban, kézzel vagy géppel írott formában lehet leadni az alábbi címre: Püspökladány, Kossuth u. 28.

Unod az esti semmitmondó tévézést. Ott a helyed! Unod már a tartalom nélküli piázós éjszakákat, estéket? Ott a helyed! Értelmezhetetlen, megválaszolatlan kérdések merültek fel benned a vécén, a munkahelyeden, a családodban, bárhol? Ott a helyed! Egy leküzdhetetlen vágy van benned, hogy jól megmondd vagy megkérdezd papnak/lelkésznek vagy tőlük? Ott a helyed! Nem tudsz beszélgetni senkivel vallási tartalmú kérdésekről, de nagyon érdekel? Ott a helyed! A barátaid, ismerőseid hülyének, különcnek, kriplinek tartanak, amikor felhozod a vallást, az élet értelmét, miért is vagyunk itt témát stb. (ne szégyelld magad miatta!)? Ott a helyed! Érdekelnek az emberi kapcsolatok, emberi lelkületek? Ott a helyed! Érdekel a Keresztény egyház felépítése, feladata, szerepe, bűne, korrupciója, hibája, sikeressége, iránymutatása stb.? Ott a helyed! Nem ismered a Bibliát a kereszténységet? Nem ismered Jézust? Mit mondott, mit tanított, mi volt a célja, minek jött ide? Hány éves volt? Hol élt, mit csinált? Ott a helyed!
Tehát tényleg! Mindenkit várunk! Nincs rossz kérdés! Nincs tabu! Nincs szégyellni való!
Következő Szólj be a Papnak témája: Szex, Szerelem, Gyengédség, Cölibátus!
Időpontja: 2017. 03. 20. hétfő, kezdete: 19:00, helyszíne: Bakelit kávézó Debrecen.
Gyere el, lehet tudnak újat mondani! (forrás: http://www.arpadter.reformatus.hu )

A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Tudományos Egyesület és a Karcagi Református Egyházközség Presbitériuma sok szeretettel vár minden kedves érdeklődőt 2017 március 16-án 17:00-re Karcagon a Papp Béla Gyülekezeti Házba (Karcag, Varró u. 4.), ahol a Palástban c. könyv bemutatóját tartják. Az eseményen közreműködik a Református Gyülekezet Kórusa. Előadást tart: Dr. Habil. Örsi Julianna társadalomkutató és Ruzicska Ferenc helytörténész- kutató.

Bay Gyula színész-író (Nagyrábé, 1926. márc. 19.– Budapest. 1994.nov. 30) Miután diplomát szerzett a Színiakadémián 1948-ban debütál színpadon. Játszott 1948–1952 között a Szegedi Nemzeti, a Budapesti Nemzeti, a Miskolci Nemzeti és a Pécsi Nemzeti Színházban. 1953-ban a kecskeméti Katona József Színházhoz, 1957-ben a fővárosban a Petőfi, ill. a Jókai Színházhoz szerződött. 1960-tól 1986-ig a Madách Színház tagja volt. Legkiemelkedőbb alakítása Petúr bán volt a Bánk bán c. drámában. Pályáját bonvivánként kezdte, majd karakterszínészként vált ismertté. Színházi rendezőként is bemutatkozott. Nyugalomba vonulása után előadóművészként lépett a közönség elé, miközben ismét verseket, elbeszéléseket írt, melyek főleg az Ezredvég c. folyóiratban jelentek meg. Egy tanulmányából tudható, hogy négy regényt írt, de önálló könyv alakban csak egy regénye és két drámája jelent meg. Könyvterjedelmű színházi írásai sem találtak kiadóra. Írói munkásságának legszebb műve Nőj nagyra fiam (1989)